- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A mai tér helyén a török uralom után agyagbánya nyilt, a jóval nagyobb terjedelmű Csízhalom nevű dombot bontották meg (maradékán épült a Postapalota), és a Christen-téglavető még a 19. század második felében is innen bányászta nyersanyagát. A gödrökben összegyűlt víz télen korcsolyapályaként hasznosult, a század végére a gödröket feltöltötték, tenisz- és más sportpályákat építettek, sőt 1914-ben egy kis székházat és tornacsarnokot a Budapesti–Budai Torna Egyesületnek.
Közben a Közmunkatanács bizottsága 1885-ös döntésével kialakította a budai körút részeként a Margit és a Krisztina körút vonalát, és találkozásuknál a későbbi teret határoló utak vonalvezetését. 1892-ben épült meg a „jobbparti körvasút” téri szakasza a Vérmező utcával párhuzamos bevágásban. A területet 1929-ben elnevezték Széll Kálmán térnek, és 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását, amivel 1941-ben végeztek. 1945 elején a teret és épületeit a németek és az oldalukon harcoló magyar csapatok illetve a várost ostromló szovjetek közötti harcok során súlyos károk érték. A tér nevét 1951-ben változtatták meg (hatvan évre) Moszkva térre. A metró budai szakaszának megnyitásakor, 1972-ben a forgalmat teljesen átszervezték. A régi kis épület, a „gomba” helyére ekkor emelték a metróbejárat legyező alakú betoncsarnokát, mely a tér arculatát meghatározza.
Budapest II. kerület
Moszkva tér
Magyarország
Friss hozzászólások