- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A különlegesen díszes palotaépületet 1898-ban tervezte Kármán Géza Aladár-Ullmann Gyula építészpáros. A palota a Várhegy aljában épült 1898-1899 -ben az (akkor) Albrecht út 2. sz. telkére hatalmas 800 négyszögöl területű parkkal, ami a budaiak közül a legnagyobb magánpark volt. Az épület belső beosztása francia főúri kastélyokéra emlékeztetett. 1934-ben a palotát elárverezték, 1945-ben megsérült, 1948-ban lebontották. A helyét parkosították. (FSZEK, Baranyai Dávid és Kreitzer Zoltán segítségével)
A Gutmannok a Zala megyei Gelséről származnak. A zsidó származású család a 19. század második felében katolikus hitre keresztelkedett, 1869-ben a nemesi címmel együtt kapták a Gelsei előnevet, amit báróként később Gelseyre váltottak. A család bárói ága fantasztikus karriert épített ki, és óriási vagyont halmozott fel. Igazi gyáriparos családi sikersztori az övék, azzal a ciklikussággal, hogy a generációk közül némelyik inkább herdálja, más tovább gyarapítja a vagyont.
Famegmunkálással foglalkoztak, a vasút építésével párhuzamosan monopóliumot is nyertek a talpfák gyártására. A közeli Nagykanizsán és a család egyik ága révén a mai Horvátországban lévő Beliscsén voltak gyáraik. Hatalmas üzemek, az előző századfordulón már háromezer alkalmazottal.
Alapító főrészvényesei voltak a nagykanizsai sörgyárnak is (a faüzem eredeti profilja ugyanis a söröshordó-készítés volt), és amint az a digitálisan elérhető zalai közgyűjtemény dokumentumaiból fellelhető, a 19. század végére Kanizsa leggazdagabb polgáraivá, legnagyobb adófizetőivé váltak. A további gyarapodásban nagy szerepe volt Vilmos nagyapjának is, aki – már mint Ferenc József tanácsosa – felköltöztette a családot Budára, és saját palotát építtetett.
Ide született Gelsey Vilmos 1921-ben, pontosabban Bécsben született, de Budán nevelkedett egészen a háború kitöréséig. 1939-ben azonban Angliában ragadt, kijárta a Cambridge-i egyetemet (a Trinity College diákja volt, csakúgy, mint már az apja is), azóta Londonban él. Rezidenciájának falai tele vannak festményekkel, amelyek közül egy fájóan hiányzik a családi tulajdonból. Édesanyját, az akkor 17 éves Marguerite Liesert ugyanis 1912-ben Gustav Klimt is megfestette, ám ez a kép a háború alatt elveszett, és ma sem lehet tudni semmit a kilétéről.
(Fekete Emese, Forbes magazin: Így él ma egy pengőmilliomos dédunokája, 2017)
Budapest
Hunyadi János út 2.
Magyarország
Friss hozzászólások